Ki jogosult gyermekgondozási segélyre?
Gyermekgondozási segélyre jogosult
a szülő - ideértve a
kiskorú szülőt a jogszabályban meghatározott, alábbiakban részletesen
kifejtett esetben -, a nevelőszülő, a gyám a saját háztartásában nevelt
a) gyermek 3. életévének betöltéséig,
b) ikergyermekek esetén a tankötelessé
válás évének végéig, (amennyiben ikergyermekek esetén a tankötelessé
válás éve nem egyezik meg, úgy a legkésőbb tankötelessé váló gyermeket
kell figyelembe venni). A gyermek tankötelessé válásának időpontjaként
legfeljebb a gyermek 10. életéve betöltésének napját kell érteni.
c) tartósan beteg, illetve súlyosan
fogyatékos gyermek 10. életévének betöltéséig. (Tartósan beteg, súlyosan
fogyatékos gyermek esetén - amennyiben rá tekintettel családi pótlékot
még nem igényeltek - úgy az igénybejelentéshez csatolni kell a külön
jogszabály (5/2003. (II.19.) ESzCsM rendelet) szerinti igazolást.)
A házasságról, a családról és a
gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény 77. § (2) bekezdése szerint a 16.
életévét betöltött gyermek a szülői házat vagy a szülők által kijelölt
más tartózkodási helyet a gyámhatóság engedélyével a szülők beleegyezése
nélkül is elhagyhatja, ha az fontos okból érdekében áll. A gyámhatóság
ilyen engedélye birtokában a kiskorú szülő, amennyiben a gyermeke
részére kirendelt gyámmal nem él egy háztartásban, saját háztartásában
nevelt gyermekére tekintettel maga igényelheti a gyermekgondozási
segélyt. Akkor is a kiskorú szülő igényelheti a gyermekgondozási
segélyt, ha gyermekének nem rendeltek gyámot. Abban az esetben, ha
gyermekének gyámjával egy háztartásban élnek, a gyermek után nem a kiskorú szülő, hanem a gyermek részére kirendelt gyám igényelhet gyermekgondozási segélyt.
Örökbefogadó szülő jogosultságának eltérő szabályai
2011. január 1-től az örökbefogadó szülő
- a házastársi és a rokoni örökbefogadás kivételével - a gyermek
örökbefogadás előtti gondozásba történő kihelyezésének időpontjától
számított hat hónapig akkor is jogosult gyermekgondozási segélyre,
amennyiben a gyermek az örökbefogadás előtti gondozásba történő
kihelyezésekor a 3. életévét már betöltötte illetve az ikergyermekek már
tankötelesek, de a 10. életévüket még nem töltötték be.
Amennyiben az örökbe fogadni
szándékozott gyermek a 3. illetve a 10. életévét az örökbefogadás előtti
gondozásba történő kihelyezést követő 6 hónapon belül tölti be, illetve
ikergyermekek esetén az örökbefogadás előtti gondozásba történő
kihelyezést követő 6 hónapon belül a gyermekek tankötelessé válnak,
akkor az örökbefogadó szülő gyermekgondozási segélyre való jogosultsága
az előbbiekben meghatározott életkor (időpont) betöltését követően a
jogosultság kezdő időpontjától számítva hat hónap elteltéig
meghosszabbodik.
A nagyszülő gyermekgondozási segélyre való jogosultsága
A gyermek szülőjének vér szerinti,
örökbefogadó szülője, továbbá annak együtt élő házastársa (a
továbbiakban együtt: nagyszülő) is jogosult a gyermekgondozási segélyre,
ha a gyermek
-
az első életévét betöltötte, továbbá
-
gondozása, nevelése a szülő háztartásában történik, valamint
-
szülei írásban nyilatkoznak arról, hogy a gyermekgondozási segélyről
lemondanak és egyetértenek a gyermekgondozási segélynek nagyszülő
részéről történő igénylésével.
A nagyszülő részére a gyermekgondozási
segélyre való jogosultság a fenti feltételek fennállása esetén kizárólag
akkor állapítható meg, ha
-
ő maga megfelel az ellátásra való jogosultság feltételeinek, és
-
a szülő esetében is fennállnak a jogosultsági feltételek - ide nem értve
a keresőtevékenység folytatásából adódó kizáró körülményt.
A nagyszülő gyermekgondozási segélyre
való jogosultságát akkor is meg kell szüntetni, ha olyan kizáró
körülmény áll be, amely a szülő az ellátásnak saját maga általi
igénybevétele esetén a gyermekgondozási segélyre való jogosultságának
elvesztését vonná maga után. A gyermekgondozási segélyben részesülő
nagyszülő kereső tevékenységet a gyermek hároméves kora után napi négy
órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül,
ha a munkavégzés az otthonában történik.
Mikor nem jár gyermekgondozási segély?
Nem jár gyermekgondozási segély annak a személynek, aki
-
olyan gyermek után igényli a gyermekgondozási segélyt, akit a gyermekek
védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló törvény alapján ideiglenes
hatállyal elhelyeztek, átmeneti vagy tartós nevelésbe vettek, továbbá 30
napot meghaladóan szociális intézményben helyeztek el
-
előzetes letartóztatásban van, vagy szabadságvesztés büntetését tölti
-
a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III.
törvény 4. §(1) bekezdés i) pontja szerint rendszeres pénzellátásban
részesül, ide nem értve
a) a gyermekgondozási segélyt és
gyermeknevelési támogatást, az ezek folyósítása mellett végzett kereső
tevékenység után járó táppénzt, baleseti táppénzt, továbbá a települési
önkormányzat jegyzője által a fokozott ápolást igénylő súlyosan
fogyatékos személy gondozását, ápolását végző személy kérelmére
megállapított ápolási díjat,
b) társadalombiztosítási nyugellátásról
szóló törvény alapján járó nyugellátást, illetve annak minősülő
nyugellátást, a rehabilitációs járadékot, a rokkantsági járadékot, az
átmeneti járadékot, a rendszeres szociális járadékot és a bányász
dolgozók egészségkárosodási járadékát,
az egy évesnél fiatalabb gyermeket napközbeni ellátást biztosító intézményben helyezi el,
a gyermek egyéves kora után - a kivételektől eltekintve - korlátozás nélkül teljes munkaidőben dolgozik.
Nem jár gyermekgondozási segély a nagyszülőnek, ha
-
a gyermeket napközbeni ellátást biztosító intézményben helyezik el. A
gyermekgondozási segélyre való jogosultságot nem érinti, ha a napközbeni
ellátást biztosító intézményben elhelyezett gyermek 3 évesnél idősebb,
és az intézményi elhelyezés a napi 7 órás időtartamot nem haladja meg.
-
olyan gyermek után igényli a gyermekgondozási segélyt, akit a gyermekek
védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló törvény alapján ideiglenes
hatállyal elhelyeztek, átmeneti vagy tartós nevelésbe vettek, továbbá 30
napot meghaladóan szociális intézményben helyeztek el
-
előzetes letartóztatásban van, vagy szabadságvesztés büntetését tölti
-
a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. §(1) bekezdés i) pontja szerint rendszeres pénzellátásban részesül, ide nem értve
a) a gyermekgondozási segélyt és
gyermeknevelési támogatást, az ezek folyósítása mellett végzett kereső
tevékenység után járó táppénzt, baleseti táppénzt, továbbá a települési
önkormányzat jegyzője által a fokozott ápolást igénylő súlyosan
fogyatékos személy gondozását, ápolását végző személy kérelmére
megállapított ápolási díjat,
b) társadalombiztosítási nyugellátásról
szóló törvény alapján járó nyugellátást, illetve annak minősülő
nyugellátást, a rehabilitációs járadékot, a rokkantsági járadékot, az
átmeneti járadékot, a rendszeres szociális járadékot és a bányász
dolgozók egészségkárosodási járadékát
Gyermekgondozási segély mellett végezhető kereső tevékenység
2011. január 1-től változtak a gyermekgondozási segély mellett végezhető keresőtevékenységgel összefüggő szabályok.
A gyermekgondozási segélyben részesülő
személy - ide nem értve a kiskorú szülő gyermekének gyámját, a
nagyszülőt, azt az örökbefogadó szülőt, akire az általánoshoz képest
eltérő szabályok vonatkoznak (lásd ugyanezen rovaton belül: Örökbefogadó
szülő jogosultságának eltérő szabályainál) - kereső tevékenységet
-
a gyermek egyéves koráig nem folytathat,
-
a gyermek egyéves kora után heti 30 órát meg nem haladó időtartamban,
vagy ha a munkavégzés az otthonában történik időkorlátozás nélkül
folytathat,
-
tartósan beteg, vagy súlyosan fogyatékos gyermek egy éves kora után időkorlátozás nélkül folytathat,
-
ikergyermekek esetében a gyermekek egy éves kora után időkorlátozás
nélkül folytathat azzal a megkötéssel, hogy csak egy gyermek után
jogosult gyermekgondozási segélyre. (Időkorlátozás alatt a 30 órát
meghaladó keresőtevékenység értendő.)
A kiskorú szülő gyermekének gyámja a gyermekgondozási segély mellett időkorlátozás nélkül folytathat keresőtevékenységet.
A gyermekgondozási segélyben részesülő
nagyszülő kereső tevékenységet a gyermek három éves kora után heti
harminc órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás
nélkül, ha a munkavégzés az otthonában történik.
Az az örökbefogadó szülő, akire az
általánoshoz képest eltérő szabályok vonatkoznak (lásd ugyanezen rovaton
belül: Örökbefogadó szülő jogosultságának eltérő szabályainál) a
gyermekgondozási segély mellett heti harminc órát meg nem haladó
időtartamban folytathat keresőtevékenységet.
A 2010. december 31-én kereső
tevékenységet folytató, gyermekgondozási segélyben részsülő személy a
gyermekgondozási segély folyósítása mellett kereső tevékenységet a 2010.
december 31-én hatályos rendelkezéseknek megfelelően 2011. március
31-éig folytathat.
Bejelentési kötelezettség
A gyermekgondozási segély
folyósításának, szüneteltetésének időtartama alatt 15 napon belül,
írásban a folyósító szerv részére jelenteni kell:
-
ha a gyermek tartós betegségére, illetve súlyos fogyatékosságára okot adó körülmény megszűnik,
-
ha az ellátásra jogosult - ide nem értve a kiskorú szülő gyermekének
gyámját - a gyermek egyéves kora előtt, nagyszülő esetében a gyermek
hároméves kora előtt folytat kereső tevékenységet,
-
ha a gyermekgondozási segélyre jogosult - ide nem értve a kiskorú szülő
gyermekének gyámját, valamint a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos
gyermekre tekintettel gyermekgondozási segélyre jogosult személyt - a
gyermek egyéves kora után heti 30 órát meghaladó időtartamban folytat
keresőtevékenységet, kivéve ha azt az otthonában végzi,
-
ha a gyermekgondozási segélyre jogosult nagyszülő a gyermek hároméves
kora után folytat kereső tevékenységet, kivéve, ha az a heti 30 órát nem
haladja meg, vagy a kereső tevékenységet az otthonában folytatja,
-
ha a gyermekgondozási segélyre jogosult olyan örökbefogadó szülő, akire
az általánoshoz képest eltérő szabályok vonatkoznak (lásd ugyanezen
rovaton belül: Örökbefogadó szülő jogosultságának eltérő szabályainál),
heti 30 órát meghaladó időtartamban folytat keresőtevékenységet,
-
ha az ellátásra jogosult a családok támogatásáról szóló 1998. évi
LXXXIV. törvény 27. §. (1) bekezdésének a) pontjában megjelölt
rendszeres pénzellátás valamelyikében részesül, vagy ha házastársa,
élettársa terhességi-gyermekágyi segélyben vagy gyermekgondozási díjban
részesül,
-
a gyermek napközbeni ellátását biztosító intézményben történő
elhelyezését, kivéve, ha a gyermekgondozási segélyre jogosult
közoktatási intézményben a nappali oktatás munkarendje szerint tanul,
illetőleg felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója, továbbá,
ha a gyermek már elmúlt egy éves,
-
az ellátásra jogosult előzetes letartóztatásba vételét, illetve szabadságvesztés büntetésének megkezdését,
-
az ellátásra jogosult három hónapot meghaladó, egybefüggő külföldi tartózkodásának tényét;
-
nagyszülő által igénybe vett gyermekgondozási segély esetében mindazokat
a körülményeket, amelyek akár a nagyszülő vonatkozásában, akár a szülő
vonatkozásában a segélyre való jogosultság elvesztését vonják maguk
után;
-
az ellátásra jogosult nevének, fizetési számlaszámának vagy lakcímének megváltozását,
-
a gyermeknek az ellátásra jogosult háztartásából történő kikerülését,
-
az EGT tagállamban történő munkavállalás vagy önálló vállalkozói tevékenység folytatásának tényét.
Az ellátás folyósítását érintő
változások bejelentésének elmulasztása az ebből származó jogalap nélküli
kifizetés összegének visszafizetését vonja maga után!
A gyermekgondozási segély összege
A gyermekgondozási segély havi összege
azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével,
ikergyermekek esetén azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb
összegének 2 gyermek esetén 200 %-ával, 3 gyermek esetén 300 %-ával, 4
gyermek esetén 400 %-ával, 5 gyermek esetén 500 %-ával, 6 gyermek esetén
600 %-ával. Első alkalommal a 2011. január hónapra ikergyermekek után
járó gyermekgondozási segély összegénél kell ezeket a %-os összegeket
alkalmazni. Töredék hónap esetén egy naptári napra a havi összeg
harmincad része jár. Az ellátás összegéből nyugdíjjárulék, illetve
magán-nyugdíjpénztári tagdíj kerül levonásra.
Gyermekgondozási segély iránti kérelem
A gyermekgondozási segélyre vonatkozó kérelem benyújtása a "Kérelem gyermekgondozási segély megállapítására" nyomtatványon történik. Nagyszülő kérelmező esetében szükséges a "Nyilatkozat a nagyszülői gyermekgondozási segély megállapításához" elnevezésű nyomtatvány kitöltése is, míg gondozásba helyezett gyermek esetén az örökbefogadó szülőnek szükséges kitöltenie a "Nyilatkozat a gondozásba kihelyezett gyermek után járó gyermekgondozási segély megállapításához"
elnevezésű nyomtatványt is. A formanyomtatványon kitöltési útmutató is
található, amely tartalmazza az egyes rovatokhoz tartozó
magyarázatokat, valamint az igénybejelentéshez benyújtandó iratok,
illetve iratmásolatok körét. A formanyomtatvány ingyenes. A
gyermekgondozási segély iránti igényt elbíráló szerv: szülő esetében a
Magyar Államkincstárnak az igénylő lakóhelye szerint illetékes megyei
igazgatósága, illetve, ha az igénylő munkahelyén működik ilyen, akkor a
családtámogatási kifizetőhely. Nagyszülő igényét kizárólag a Magyar
Államkincstárnak az igénylő lakóhelye szerint illetékes megyei
igazgatósága bírálja el.
Az ellátást az igény késedelmes benyújtása esetén, visszamenőleg legfeljebb két hónapra,
az igénybejelentés napját megelőző második hónap első napjától kell
megállapítani, ha a jogosultsági feltételek ettől az időponttól kezdve
fennállnak.