Tájékoztató az uniós rendeletek által érintett családi ellátás ügyek intézéséről
Jogszabályi háttér
Az Európai Unió céljaként megfogalmazott négy szabadságelvet - az áruk, a szolgáltatások, a tőke és a személyek szabad áramlását
- az alapító szerződés tartalmazza. A Római Szerződésben a dolgozóknak
és az önálló vállalkozóknak, valamint családtagjaiknak biztosított
mozgás szabadsága sokat veszítene hatásából, ha e jogok gyakorlása
közben ezeknek a személyeknek kockáztatniuk kellene szociális
ellátásaikat.
Az Európai Unióban a tagállamok szociális
védelmi rendszerei nem harmonizáltak, vagyis a jogosultság
feltételeiről, az ellátások köréről, azok színvonaláról, illetve a
finanszírozási forrásokról, a jogosultság mértékéről a tagállamok
szabadon döntenek. A harmonizáció helyett tehát a szociális biztonság
területén a koordináció elve érvényesül.
2010. május 1-jével hatályba léptek a szociális biztonsági rendszerek koordinációjáról szóló új uniós rendeletek - a 883/2004/EK rendelet és a 987/2009/EK rendelet
-, amelyek közvetlenül és kötelezően alkalmazandóak az Európai
Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes tagállamok (EGT
tagállamok; az Európai Unió 27 tagállama és Norvégia, Liechtenstein és
Izland) állampolgáraira és ezek családtagjaira.
Érintett személyi kör
Az uniós rendeletek alkalmazása
tekintetében a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény
(Cst.) személyi hatályról rendelkező 2. §-a alapján két csoport érintett, ezek
- a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek
beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény (Szmtv.) szerinti szabad
mozgás és tartózkodás jogával rendelkező azon személyek, akik az ellátás
igénylésének időpontjában az Szmtv-ben meghatározottak szerint a szabad
mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát a Magyar
Köztársaság területén gyakorolják, és a polgárok személyi adatainak és
lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett
lakóhellyel rendelkeznek. Ennek alapján EGT-állampolgár, valamint
EGT-állampolgár harmadik országbeli családtagja - biztosítási viszony
létesítésétől függetlenül - jogosult lehet családtámogatási ellátásokra,
amennyiben 3 hónapot meghaladó tartózkodási joggal és bejelentett
lakcímmel rendelkezik, és esetében a Cst. egyéb jogosultsági feltételei
is fennállnak.
- az uniós rendeletekben meghatározott körbe tartozó személyek; amely
ügyekben a magyar nemzeti szabályozást megelőzően az uniós rendeletek
szerinti feltételek vizsgálandók.
Azt, hogy mely tagállamból részesül egy
család ellátásban, jogszabály rendezi - közigazgatási eljárás keretében
kerül meghatározásra az, hogy az adott tagállam joga alkalmazandó-e
elsődlegesen a családi ellátások folyósítása tekintetében. Nem az ügyfél
döntése határozza meg tehát azt, hogy mely tagállam folyósít ellátást a
részére, hanem az uniós rendeletek jelölik ki azt - az ügyben érintett -
tagállamot, amely a családi ellátásokat folyósítani köteles a saját,
nemzeti jogszabályai alapján. Fontos, hogy ezen ügyek esetében önmagában
az állampolgárság nem meghatározó (az a tény, hogy valaki magyar
állampolgár, önmagában nem jogosít magyar családi ellátásokra).
Főbb alapelvek
Az EGT tagállamaiban a családi ellátások
fajtái eltérőek (pl. nem találunk a magyar családi pótlékkal teljesen
azonos másik tagállambeli családi ellátás-típust a jogosultsági
feltételeket, az összegeket és az ellátás időtartamát, gyakoriságát
tekintve), azonban az egyes tagállamok családi ellátásait az uniós rendeletek alkalmazása során együttesen kell figyelembe venni.
Magyar vonatkozásban - a Cst. végrehajtására kiadott 223/1998.
(XII.30.) kormányrendelet 27/F. § (1) bekezdése értelmében - a szociális
biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló közösségi rendeletek
alkalmazása szempontjából pénzbeli családi ellátás a családi pótlék, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás és a gyermekgondozási díj.
A családot, mint egészet kell figyelembe venni az eljárás, illetve a tényállás tisztázása során (egységesség elve),
akkor is, ha az ellátást - azon tagállamként, akinek joga az adott
ügyben elsődlegesen alkalmazandó - főellátásként, valamint akkor is, ha
kiegészítésként kell elbírálni. A közösségi jogszabályok alkalmazása
esetén általánosan követendő gyakorlat az, hogy mindkét szülő
vonatkozásában kell az ügyet megítélni, amelytől azonban különleges
élethelyzetben lévő személy esetén el lehet térni.
Alapelv, hogy ugyanazon gyermekre
tekintettel ugyanarra az időszakra vonatkozóan két tagállam teljes
összegű családi ellátást nem fizethet.
Nem tekintendő jogalap nélkülinek az a
családi ellátás-kifizetés, amelyet az egyik tagállam olyan időszakra
juttatott az érintett családnak, amely alatt másik tagállam joga volt
elsődlegesen alkalmazandó (másik tagállam „helyett" fizetett). Ezen
indokra hivatkozással tehát az érintettet visszafizetésre kötelezni nem
lehet.
Jogalapok
A családi ellátások tekintetében az adott ügyben érintett tagállamok közül az alábbi sorrendben előrébb lévő tagállam joga az elsődlegesen alkalmazandó:
- kereső tevékenység helye szerinti tagállam,
- nyugdíj folyósítása szerinti tagállam,
- lakóhely szerinti tagállam.
Ha mindkét szülő a fenti sorrendben
azonos jogalap szerint (mindkettő végez munkát, mindkettő nyugdíjas,
stb.) lehet jogosult két eltérő tagállamban családi ellátásra, akkor az a
tagállam folyósítja az ellátásokat, ahol a gyermek lakik. A fenti
elsőbbségi szabályok alól kivétel a kiküldetésben
végzett munka. Amennyiben a kiküldetés ideje nem haladja meg a két évet,
és nem egy másik kiküldött munkavállalót vált fel a kiküldött ügyfél,
akkor a kiküldő tagállam joga az alkalmazandó a családi ellátások
folyósítása tekintetében, és nem a kiküldetés helye szerinti tagállamé.
Amennyiben azon tagállamban, amelynek
joga elsődlegesen alkalmazandó, a folyósított családi ellátások összege
összességében alacsonyabb, mint a másik érintett tagállam nemzeti joga
szerint megállapítható családi ellátások összege, a két tagállam
ellátásainak különbsége erejéig ezen utóbbi tagállam hatósága különbözeti kiegészítést fizet, amelyet az ügyfélnek kérelmeznie kell.
Miután megállapította a hatóság, hogy az
uniós rendeletek alapján az ő joga alkalmazandó, a következő lépésben
meg kell vizsgálni, hogy az ügyfél megfelel-e a nemzeti jogszabályok
feltételeinek, a kérelmezett családi ellátás típusra vonatkozóan. A
magyar nemzeti szabályoknak történő megfelelés esetén a jogosultság,
illetve a folyósítás tekintetében - a speciális illetékesség szabályait
kivéve - az uniós rendeletek alkalmazásával nem érintett
családtámogatási ügyekhez képest nincs eltérés.
Lakóhely meghatározása
Az uniós rendeletek értelmében
lakóhelynek a személy szokásos tartózkodási helye tekintendő,
tartózkodási helynek pedig a személy ideiglenes tartózkodási helye.
Az uniós rendeletek szerint a tagállamok
együttműködnek az érintett személyek lakóhelyének tisztázása érdekében,
ennek keretében - amennyiben a lakóhely meghatározása tekintetében nincs
egyértelmű álláspont - meg kell határozni az érintett személy
érdekeltségének központját, az alábbiak figyelembe vételével:
- az érintett tagállamok területén való jelenlét időtartama,
- a személy helyzete, ideértve:
- az általa gyakorolt tevékenység jellegét és ennek szokásos helyét,
- a személy családi állapotát és családi kötelékeit,
- nem jövedelemszerző tevékenységei gyakorlásának helyét,
- tanulók esetében - ha van - a jövedelem forrását,
- az érintett személy lakhatási körülményeit és lakásának állandóságát,
- adózási szempontból mely tagállamban rendelkezik lakóhellyel.
Amennyiben a fentiek alapján sem
határozható meg a lakóhely, az érintett személy kikövetkeztethető
szándékát kell meghatározónak tekinteni.
Speciális illetékesség
Családi ellátások tekintetében a
tagállamok hatóságai közti adatcsere bonyolítása, és az alkalmazandó jog
meghatározása a Magyar Államkincstár hatáskörébe tartozik.
Amennyiben az érintett család esetében az
uniós rendeletek szerint a magyar jog alkalmazásának van helye, a
családi ellátások közül a gyermekgondozási díj tekintetében az egészségbiztosítási szerv rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel.
A családi ellátások közül a családi pótlék, a gyermekgondozási segély és a gyermeknevelési támogatás tekintetében a hatásköri és illetékességi szabályok a következők:
- amennyiben a kérelmező vagy a családtámogatási ellátás iránti
kérelem elbírálása szempontjából figyelembe veendő családtagja az
Osztrák Köztársaságban folytat keresőtevékenységet, vagy ha e
családtagok valamelyike életvitelszerűen az Osztrák Köztársaságban
tartózkodik, vagy ha egyéb okból az ügy elbírálásához osztrák hatóság
megkeresése szükséges, a Magyar Államkincstár Győr-Moson-Sopron Megyei Igazgatósága (Osztrák-Magyar ügyek Osztály, cím: 9023 Győr, Szabolcska u. 1/a., e-mail: omrcs@allamkincstar.gov.hu, fax: 0036-96/312-944),
- egyéb esetben a Magyar Államkincstár Budapesti és Pest Megyei Igazgatósága (Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya, cím: 1139 Budapest, Váci út 71., e-mail: nko.kmrig@allamkincstar.gov.hu, fax: 0036-1/350-2465) illetékes eljárni.
A Kincstár és a Finanzamt Bruck Eisenstadt Oberwart közös ügyfélfogadása családi ellátás ügyekben.
Tájékoztatjuk
kedves ügyfeleinket arról, hogy akiknek a családja - ausztriai
munkavállalás következtében az egyik, vagy mindkét államban családi
ellátásra lehet jogosult, 2010. januártól kezdődően havonta egy-egy
alkalommal a két ország illetékes hivatalainak közös ügyfélszolgálatát
is felkereshetik.
A közös ügyfélfogadás helyszínei és időpontjai:
-
Magyarországon: minden hónap 3. hétfőjén: Magyar Államkincstár,
Győr-Moson-Sopron Megyei Igazgatóság, 9023 Győr, Szabolcska út 1/A.,
11:00-12:00 és 13:00-14:00 óra között;
- Ausztriában: minden hónap 4. hétfőjén: Finanzamt Bruck Eisenstadt
Oberwart, A-7001 Eisenstadt, Neusiedlerstrasse 46, 11:00-12:00 és
13:00-14:00 óra között.
Magyar Államkincstár Családtámogatási Főosztály
Call Center: 0036- 1/452-2910
0036-20/881-9535
0036-30/344-0045
0036-70/460-9005